Belépés Facebookkal
[ Ablak bezárása ]
Naaa...hoztam is! Szerencsémre hétvége van és tudok blogolni! :) IMÁDOM A SULI NÉLKÜLI NAPOKAT!!! :*
Hűűűhaaa! Azt hittem nem lehet tovább fokozni a forróságot a bőröm alatt,ha Daemon Blackről van szó,de az Ónix-ban sikerült elérnie az írónőnek. ♥ Mit is mondhatnék....ismét beleestem és úgy érzem nem tudok kijutni belőle.Fantasztikus volt és lenyügözően szenvedélyes.
Annyira megható volt Adam sorsa,hogy bizony megérdemelte a könnyeimet.Dee-t pedig nagyon megsajnáltam és együttéreztem vele.Mind Katy miatt és mind Adam miatt is. De legelősször a szokásos módon haladjunk az értékeléssel. A borító ismét csak elnyerte a tetszésemet. Mit ne mondjak,megint Daemon karakteres megnyilvánulása miatt. A Katy-t ábrázoló "lány" nem jött be...Valahogy nekem az arcvonása nem Katys. Nem így képzeltem őt és csalódott voltam.Ugyan akkor örültem,hogy megtekinthetjük a nyakában lógó obszidián medált...(bekell szereznem egy olyat :D ) Ugyan akkor azt is kisebbnekngondoltam,de rákellett jönnöm,hogy a mérete éppen megfelelő az " arumok gyilkolásához vagy megsebesítéséhez" . Nagyszerű választás volt Daemon- csak gratulálni tudok. Nagyon figyelmes tőled! :* ;) A lila színnel sem volt gondom...bár azt tudnotok kell,hogy ezért a színért sem ralyongok.( csak úgy mint a zöldért..igen ) De annyira illet ehhez,hogy még meg is szerettem-talán! Szóval ami a bórítót illeti: természetfelettien elvarázsolt.De a lány arca nem tetszik..( nyugottan megkövezhettek ezért,de Katy-t sokkal lágyabb és kifinomultabbnak képzeltem el; aki pedig a borítón van kihívó és inkább néz ki hoszonvalahány évesnek mint 17-nek :( :/ )
10 / 9 ( meg sem kell mondanom miért vontam le egy pontot :/ )
Óóóhhh...és maga az írás. Kábé egy órája fejeztem be,így még nagyon a hatása alatt vagyok. Eszméletlenül jól sikerültek a fonalak és az akciók. Jajj igen - megismerkedhetünk egy új szereplővel ( illetve többel is ) Blak-kel. Na hát róla megvan a véleményem. Első pillanattól kezdve éreztem valami nyugtalanítót vele kapcsolatban.Aztán az egyik randijuk után pedig telibe talált az ilyedség,miszerint ő is "mutáns" . Ezért a szóért lekevertem volna neki egyet Katy helyében. Még is egy részem együtt érzett vele Crish miatt.Mindazonáltal úgy hiszem,minidg van lehetőségünk dönetni. És Blake sajnos még egy csapdába is beleesett amiatt,hogy nem választott helyesen. Szegénykém...De szerintem jól gondolom,hogy még találkozni fogunk vele.
Katy-nek a viselekdése pedig lejjebb adott nálam.Daemonnak adok igazat abban,hogy az " edzések " mellett még jutna idő a barátaira is. Főleg Daemonra,aki bevallotta az érzéseit. Viszont vele kapcsolatban pedig én sem tudtam volna mit tegyek,mert a kötelék engem is zavart,hogy vajon anélkül is ugyanazok lennének-e az érzései. De valójában tudtam,hogy igen. És ezt Katy is tudta legbelül.Éppen ezért haragudtam rá...Miért kellett neki olyan távolságtartónak lenni-e?Dee-t pedig csak úgy elhanyagolta és a barátságukat. De azt is megértettem,hogy nem szerette volna veszélybe sodorni.Ezáltal pedig egy nagy veszteségnek tette ki: Adam halála iszonyú volt.
Will-ről ne is beszéljünk.Nem érdemli meg ezt a gyönyörű nevet. Végig csak kihasználta Katy anyukáját?! Földhöz csapkodhatnákom volt...Milyen ember az ilyen?! Volt egy gyanum felőle,hogy nem jó féle,de,hogy ilyen becsvágyó és alattomos: nem képzeltem soha. Azt meg pláne nem,hogy minden mögött ő áll. Meg persze a védelmisek. Sosem szerettem őket. Titkolóznak és kedvük szerint csinálnak katasztrófát mások életéből. Borzalmas lehet a luxeneknek meghajolni előttük és hagyni,hogy befolyásolják őket. De persze őket sem kell ugye ezzel alábecsülni,mert tudják mit csinálnak. A Daemon és Katy között fennálló veszekedések és egymás biztonságának féltése annyira édes volt és önzetlen,hogy egyszerre sajnáltam mindkettőjüket.Hiszen Daemonnak nehéz volt Dawson miatt bevallani az érzéseit és követni azokat- már csak Katy miatt is. Katynek pedig megvolt az oka amiért eddig bunkó és seggfej volt vele a fiú,hogy ne ugorjon a karjaiba.
Izgalmas és veszélyes próbáltatásokon kellett végig menniük a nyugalmukért és a boldogságért cserébe. De mivan ha az eddigiek még a lábához sem értek annak,ami ezután történik velük?!
Dawson keresése és Bethany tébolyult megjelenése csak felzaklatta Daemonékat. A testvér újabb elvesztése pedig csak mégfájadalamsabb lett...kivéve amikor szembetalálták magukat a házuk verandáján.
Idegtépő...Szellemes...szomorú...megható és önfeláldozó tetteket olvashattunk és élehttünk át Armentrout-tól. Meghökkentő szerelem kibontakozásában lehettünk részesei. Köszönöm,hogy elolvashattam és ilyen fantasztikus világban lehetett részem.
Erre a részre sem tudnák kevesebbet adni 10 / 20 -nál :D ♥♥♥♥♥♥
Ub. ( utóblogolást jelent ) : holnap ha minden szép és csodálatos lesz,megjön a csomagom. Amiben a két folytatás van...meg persze a várvavárt szeretetcsomagom!! ♥♥♥♥♥♥
Uub. : amint kiolvasom őket jövök és értékelem!! Addig is puszi nektek :* <3
Megosztás a facebookon
Egyszerű miért ezzel kezdem a könyv kritikáimat....Éppen most fejeztem be. És már bele is kezdtem az Ónixba! ;) ( hamrosan arról is írok )
Elösször is kezdeném magával a könyvel. Ha jól emlékszem az egyik könyvesboltban találkoztam a sorozattal.Egyből megtetszett.Bár a zöld hátteret furának talátam és nem értettem elsőre. De ezt elősegíthette az is,hogy nem rajongom olyannyira ezért a színért. Viszont a srác teljesen megfogott a képen.Különösen a titokzatos tekintete. ( bevallom ő az ideálom a pasiknál..külsőre ) Aztán amikor jobban szemügyre vettem a szemeit már nyilvánvaló volt számomra mit jelképez a zöld villám és a tenger... A gyönyörű smaragd szemeit. ( eddig nem találkoztam zöld szemű fiúval és eddig bizony a barnák jöttek be,de Daemon lenyűgözött)Aztán kirajzolódik az is a borítón,hogy Daemon van a középpontban.Ami számomra nagyon is tetszett. Katy testartásán látszik ahogyan ragaszkodik a fiú iránti vágyaiért és magáért Daemonért is. Azonban Daemon távolságtartónak tünik még is vágyakozással telve. Akralak de nem lehet felállás jön létre.
A borító összeítve 10 / 9,9 :D Na jóó..legyen 10 / 10 :)
Ami pedig magát a történetet illeti, magával ragadott. Ugyan nem rögtön olvastam el a könyvet amint rátaláltam,még is azt éreztem ez az én könyvsorozatom. Megérte rá várni és töprengeni elolvassam-e. Az ellenvetésem felőle a borítószeveg miatt is lehetett. Túlságosan féltem,hogy milyen storyt közvetít elénk az írónő az " idegenekről ". De éppen ez miatt érdekelt annyira. Mert szertem a természetfeletti dolgokat. Túlságosan vonzott az a tény,hogy idegnekről van szó. Méghozzá egy jóképű srácról. Amint már írtam elsőre belopta magát a szívembe. Pontosan a Daemnhoz hasonló szép arcú,sexi de bunkó pasik a gyengéim. A legelső találkozásukon csak kuncogni tudtam és egy kicsit magam is elpirultam: A leírását olvasva belemelegedtem...
..."Nehéz léptek koppantak a másik oldalon, aztán feltárult az ajtó,és
szembenézett velem… egy széles, napbarnított, izmos mellkas. Meztelenül.
Lesütöttem a szememet, és a lélegzetem is elakadt. A srác csípőre eresztve
hordta a farmerjét, és kivillant a köldöke alól induló vékony szőrcsík, amely a
nadrág dereka alá futott.
A hasa tökéletesen kockás volt, érintésre termett. Nem az a has, amit egy
tizenhét éves fiútól vártam – feltételeztem, hogy ennyi idős –, de a fene fog
panaszt emelni."...
Ennél a résznél rögtön rájöttem,hogy szerelem volt első látásra. És mivel a seggfej énje után még is csak segített Katynek jobban megkedveltem. A könyv első felében sokat nevettem a saját érzéseik vívódásán és az egymással való civakodásaikon. Az első soroktól kezdve átéltem Katy érzelmeit és tudtam mit miért tesz,vagy mond. Különösen tetszett a hintás jelenet ahol majdnem elcsattanat az első csókjuk. ( persze az elbűvölő Dee-nek megkellett zavarnia öket) Ami után rögtön sértettséget éreztem,mert Daemon ismét a "piros pontok gyűjtésénél" ragadt le. Telibe találta Katyt is a tudat,hogy nem is akarta a csókot a fiú. Aztán jöttek sorba az egyszer kedves és rendes majd a hideg és bunkó megnyilvánulásai Daemonnek.
..."Felismertem a pillanatot, amikor elszánta magát. Mély lélegzetet vett, szép
szeme lecsukódott. Éreztem a leheletét az arcomon, az ajkam felé. Tudtam, hogy
el kellene húzódnom. Daemon nagyon-nagyon rossz fiú. De elállt a lélegzetem,
az ajkaink olyan közel voltak, és annyira vágytam, hogy elé siessek, hogy
érezzem, valóban olyan puhák-e, mint amilyennek látszanak.
– Hé, srácok! – kiáltotta Dee.
Daemon hátrarándult, egyetlen folyékony mozdulattal elsiklott, egészséges
távolságra húzódva tőlem a hintán.
Én levegőért kaptam, a gyomromat meglepetés és csalódás égette. A testem
még mindig bizsergett, mintha nem jutott volna oxigénhez. Annyira elmerültünk
egymásban, hogy észre sem vettük: elállt az eső.
Dee felsétált a lépcsőn, de a mosolya leolvadt, amikor a bátyjáról rám
pillantott. Összehúzta a szemét. Biztosra vettem, hogy az arcom vérvörös, és
nyilvánvalóan elárulja, hogy Dee félbeszakított valamit, ő azonban csak a bátyját
bámulta, a szája tökéletes, dacos O formájúra nyílt."...
És persze ott vannak a többi fontosabb szerpelők is mint például Ash. Nincs más mondani valóm annál,hogy utáltam/ utálom. A Daemonra való levakarhatatlan ragaszkodása kifejezetten irritált és idegesített.A féltékenységemet pedig ugyan az váltotta ki mint Katynél. Még pedi az,hogy Daemon hagyta az ebédlőben,hogy az ölébe üljön a lány.Aztán meg csókolgassa. Kész szívfájdalom volt. Arról ne is beszéljünk,hogy utálatos is volt Katyvel a legelső pillanattól kezdev.Aztán ott van az életvidám, energibomba Dee...a kedves és aranyos Dee. Amint belépett a képbe megkedveletem és azon gondolkodtam,nekem is pontosan ilyen fantasztikus barátnőim vannak. Csodáltam,hogy kiállt a barátságukért,Katyvel és támogatni akarta a Daemonnel való kapcsolatukat. Az is tetszett benne,hogy mindig rájött történt a báttyával és a legjobb barátnőjével valami "izgi". Deet egyetlen egy szóval jellemezném még: Varázslatos! ;)Említésre szorul még Simon. Igen,aki letapizta és még más undorító dolgokat is akart művelni Katyval. Ne essünk félreértésekeb...meg is tette volna,ha Daemon ismét közbe nem lép és védi meg az állítólagos számára "nem kedvelt" lányt. Simonnak pedig igen is jelentős szerepe van ( és lesz is ) az igazság felfedezésében.Ugyan is Daemon megdermesztette és Katy előtt leomlottak a falak,amelyeket Daemon olyan nagyon építgetett. Szóval ezután történt az,hogy amikor hazafelé tartottak három sötét árny akadályozta meg őket. Daemon pedig meghalt volna,ha Katy nem öli meg a fiú támadóját.Mindketten legyengültek de ez a jelenet volt az egyik legérzelemsebb...ahogy a lány teljesen megrémült és az életét kockáztatta a bunkó,de sexy Daemonért.Ezután jöttek képbe a Thomson ikrek. Adam különösebb képpen nem volt ellentmondásos számomra,de nem is lett a kedvencem. Azonban a tetsvére ugyan olyan bosszantó és sértő volt mint Ash. Mr. Garrison pedig egyáltalán nem volt szimpatikus az ellenszenvével és a bizakodásával. Persze őt is megértettem abban,hogy Katy ember és nehéz nekik megbízniuk a hozzá hasonlókban. De hát Katy nem igazán tehett arról,hogy éppen a szomszédjukba költözött és egy iskolába jártak Daemonékkal. Nem utolsó sorban még megemlíteném Lesa-t és Carissa-t. Őket is megszerettem akár csak Dee-t. Volt valami megnyugtató a jelenlétükben, vagy csak az emberi lényük volt elragadó. Ami pedig a könyv második felét illeti....Hát végig bőktem. Olykor mondjuk nevetve sírtam az egymás incselése miatt,de önmagában nagyon érzelmes volt és egészen nagyszerű a végkifejlet.A kamionos jelenet sem volt piskóta. A " világítások" kialakulása és eltüntetése még inkább a kedvenceim közé tartoztak.Bár amikor a kanapén kötöttek ki ketté hasadt a lelkem. Daemon egyenesen az én lelkembe is gázolt azzal,hogy ott hagyta egyetlen egy mondat kíséretében:
"-Most már alig ragyogsz."
Ezen a ponton tört el végleg a mécses nálam és azt éreztem soha többé nem tudok megbocsájtani neki. A végére érve pedig megbabonázott az egész történet és perzse Daemon. Katy bátorsága pedig lenyűgözött. Az,hogy kezébe vette a dolgokat és elcsalta az utolsó auromot nem kis para volt. Végig bőgtem,mert nagyon rettegtem,hogy anélkül halnának meg,hogy Daemon végre belátná hogyan érez Katy iránt. Aztán olyan váratlan helyzet lépett elő,amire nem számíthattunk...kapcsolat jött létre köztük. Olyan amellyel legyőzte Katy ismét az auromot. Ezzel ugyan teljesen legyengült és nem tért magához,de miután a fiú teljes gyógyítást vetett be nála a kapcsolat még erősebb lett és a lány is jobban lett.Amire pedig végképp nem számítottam,hogy Daeom bevallja a végén Katynek,hogyan érez iránta.De,hogy a lány erre viszakozott nem kis fejfájást okozott nekem.Ugyan akkor mit várt volna Daemon?! Egész addig bunkó,seggfejt játszott és elhihette vele,hogy nem kedveli.Semmilyen forró vágyat nem érez iránta.Viszont,ha Katy a karjaiba vetette volna egyből magát nem lenne 2. rész....És persze,ha nem kapcsolódtak volna össze!
A történet értékelése: 10/ 20 :D Még mindig a hatása alatt állok és Daemonről álmodozom...!! :)
Megosztás a facebookon
Ha egy kicsit is érdekelnek a könyvek nagyszerű világai: Jó helyen jársz! ;)Könyv kritikák...Képek...Idézetek...Minden ami csak belefér a "nyitott életbe"! :)